Tegnap kincset találtam a Facebook-on, bár ez csak később, kisebb utánajárás eredményeképpen derült ki.

A könyvmolyképző kiadó megosztott a a rajongóival a könyvheti megjelenéseket. Mindig átböngészem ezeket, még akkor is, ha nem számítok semmi nekem valóra. Aztán megakadt a szemem valamin: Max Brooks: Zombi túlélő kézikönyv. Én ugyan nem vagyok oda a zombikért, de a párom annál inkább. Úgyhogy gondolta, mégis megnézem én magamnak ezt a könyvet, mert kíváncsi voltam, mennyire lehet komolyan venni a tartalmát. Mivel azonban még nem jelent meg, sokat nem sikerült kiderítenem. A kiadó saját leírása és a borító elég kevés ahhoz, hogy bármit el is higgyek. Emellett a Könyvmolyképző kiadó könyvei számomra elég gyerekesek (ugyanezen okból nem régen el is adtam pár meglévő könyvemet). Igaz ez a könyv "Hard Selection" - "Sötét Örvény" kategória egyik szereplője lesz. Mivel azonban még nem olvastam a már megjelent két könyv közül egyiket sem, így ott vagyok, ahol a part szakad. Aztán megláttam alatta ajánlóba egy másik könyvet is: Max Brooks: World War Z – Zombiháború.

Elsőre ismét a kiadó ajánlója és a borító fogad, itt azonban fellelhetőek különböző kritikák is. Pontosabban hét darab. Gyorsan kinyitottam az összeset, és csodák csodája mindenki azt írja, hogy a könyv nem azt nyújtotta amire számítottak. Azonban mindez pozitív értelemben véve. Egy ember kivételével mindenki pozitívan csalódott a könyvben, és jobbnál jobb dolgokat írtak róla. Igaz ez az egy kivétel sem húzta le a könyvet, csak annyira nem volt oda érte, mint a többiek. Bár ott kicsit elbizonytalanodtam, amikor olvastam, hogy Brad Pitt főszereplésével csinálnak belőle filmet is. Ugyan nem magam miatt, mert nekem semmi bajom Brad Pittel, (főleg ha természetfelettit játszik), de a férfiak szemében lehet hogy ez nem a legjobb reklámfogás. Persze a férfiak körében általánosabb élvezet a zombis filmek nézése, talán ezzel próbálják bevonzani a nőket is a vászon elé. Én egyelőre vacilálok, hogy és-e annyit Brad Pitt, hogy zombis filmet nézzek. Mindenesetre úgy döntöttem, hogy ez egy tökéletes ajándék lesz a páromnak a következő alkalomra, azt pedig, hogy jó volt-e a könyv, majd megtudjuk azután, hogy elolvasta. 

Az egyik ajánló azonban még többet is nyújtott, mint amit vártam tőle: ajánlott még egy könyvet, és sikerült egyben megnyugtatnia is, hogy a Könyvmolyképző a Zombiháború esetében is a várt színvonalat fogja nyújtani. A könyv John Ajvide Lindqvist: Élőhalottak! c. műve. Azé a Lindqvisté, aki az Engedj be! elnevezéső film alapjául szolgáló Hívj be! c könyvet írta (Eredeti címe mindkettőnek: Låt den Rätte komma in, nekünk miért kell kettő?). És ugyan én nem élveztem annyira a vámpírságnak ezt a teljesen egyszerű skandináv verzióját, a párom szerint még ez volt a legnézhetőbb vámpíros film. Érdekesség, hogy a vámpíros könyv Vörös pöttyösként, ez azonban szintén Hard Selection-ként jelent meg. Mondjuk én is jobban félek a zombiktól, mint a vámpíroktól. De zavaró, hogy a Könyvmolyképző honlapján az Élőhalottak! nem szerepel a kategóriájában. A lényeghez visszatérve, ez a könyv is az ajándéklistára került :)

Mivel a sorozatot nézem, már régóta tervezem, hogy beszerzem és elolvasom a könyveket is. Legközelebb akkor voltam a vásárláshoz, amikor a Vaterán fent volt az első 7 kötet 10.500 Ft-ért. Végül nem ütöttem le, mert elég sokára tudtam volna átvenni, a posta pedig nem érte volna meg, lévén a személyes átvételi lehetőség pont útba esett volna munkába jövet-menet. Még jóval azelőtt, hogy hazamentem volna le is járt az aukció, és nem is lett meghosszabbítva, úgyhogy "bánatomban" megvettem az első két könyvet hollandul.

Azért rögtön kettőt, mert itt az első kettőt illetve a második kettőt egyben adták ki. Nem bánom, mert még így is kicsit borsosnak tartottam az árát. 

Az első részt már befejeztem, a második még hátravan, de szerintem még a héten túl leszek azon is, tekintve, hogy egy szép hosszú vonatút áll előttem vasárnap.

Elsőre az tűnt fel, hogy nem túl bonyolult a nyelvezete, ezt abból szűröm le, hogy idegen nyelven is villámgyorsan olvasható. (Előtte az Eragont olvastam, szintén hollandul, és hát az bizony eltartott egy darabig...)

Mint ahogy előre sejtettem, a könyv és a sorozat közötti párhuzam hiánya eléggé zavaró. Nagyon ellentétes érzelmeket váltott ki belőlem, és nehéz volt eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem.

Első olvasásra teljes káosz az egész. A szereplők neve, múltja, személyisége, haj-, szem- és bőrszíne, szinte mindent összekuszáltak. Kíváncsi vagyok, hogy a TV-sorozat cselekménye mennyire követi majd a könyveket, de már most félek, hogy két teljesen más sztori lesz, pont mint a Dexter. Ami persze nem gond, csak meg kell szoknom elvonatkoztatni a könyveket a sorozattól.

Már az első oldalon összezavarodtam a nevektől, de hamar kiderült, hogy Elena Jenna nénikéje itt Judith, Az, hogy a testvér egy négyéves kislány arra enged következtetni, hogy a vadászos sztori csak a sorozatban van, így Alaricra sem számítok, illetve a feltámasztó gyűrűre sem. Bonnie nevénél pedig csak az zavar jobban, hogy az én fejemben nem vörös hajú, barna szemű világos bőrű. Mint ahogy szerintem másnak sem. Kíváncsi vagyok a boszis múltja mennyire lesz majd később fontos. Meredith-t nem tudom hova tenni, ő úgy ahogy van, kimaradt a sorozatból. Aztán ott van Katherine, aki egyelőre sokkal kedvesebbnek tűnik viszont hirtelen német származású, és ugyan itt is halottnak hiszik, de teljesen más okból. Csak remélni tudom, hogy a megérzésem, mi szerint később kiderül, hogy nagyon is életben van, helyesnek bizonyul majd. A többi szereplőt illetően egyelőre csak apróbb eltéréseket figyeltem meg, más hajszín, szemszín, vagy vezetéknév, de ezek nem túl zavaróak.

A Salvatore fivérek kora is szembeötlő, a reneszánsz alatt változtak át. (Ilyenkor mindig elgondolkozok azon, hogy egy több száz éves lény miért pont tizenévesekre gerjed.) Stefan elég furcsa, még a sorozatbeli önmagánál is többet tépődik és aggódik, illetve az általuk használt Erő / Hatalom (nem tudom, hogyan fordíthatták magyarra) szintén ismeretlen volt eddig. Igézni ugyan tudnak, de vajon elő kerül-e a verbéna is?

A Wickery híd nem csak a sorozatbeli Mystic Fallsban, hanem itt Fell's Church-ben is fontos szerephez jut, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem Elena szüleinek a halála miatt, hanem a közelben lévő temető miatt. Az Alapítók Tanácsára már nem is számítok, hiszen a város sorozatbeli története itt hiányozni látszik. Emellett feltételezem, hogyha lesznek Eredetiek - rengeteg tölgyfára való utalás van - akkor az ő összetételük is okozhat még meglepetéseket.

A sok eltérés mellet viszont van valami, ami örök: Damon. Benne egy millimétert nem kellett csalódni. Pont úgy viselkedik, ahogy a sorozatban: nem bírja elviselni Stefan gyengeségeit, és megszerzi amit akar, minden áron. De legfőképpen őszinte, egy biztos pont a könyvben is. Remélem Elena végül itt is őt választja majd :)

A továbbolvasás mindenesetre több okból is biztosítva van (egyelőre):

• az első ok, hogy a második kötet - az én példányomban - az első után van kötve,
• a második, hogy egy igazán kecses zárószóval sikerült lezárni az első könyvet,
• a harmadik pedig a remény, hogy a kedvenc szereplőim itt is szeretett karakterekké válnak majd.

Most hogy ezt leírtam, rájöttem, hogy mi zavar a legjobban a könyvben: Az hogy (egyelőre?) csak Elenáról és Stefanról szól, míg a sorozatban a többieknek is kialakul egy saját története.

Szóval egyelőre csak drukkolni tudok Damonnak, Caroline-nak, és Tylernek, hogy ők is több szerephez jussanak majd. 

A tegnapi nap igazán nagyszerű volt, mert az Ulpius-ház 50%-os kedvezménnyel kényeztetett bennünket. Igaz, ez a kiadás nem volt bekalkulálva a költségvetésbe, de utána eszembe jutott, hogy állambácsi jön még nekem harmincpárezerrel az adóbevallásom után, így megesett magamon a szívem - egy ilyen lehetőséget ugyanis nem szabad kihagyni. Már délben telepakoltam a virtuális bevásárló kosaramat, és alig vártam, hogy végre 4 óra legyen, és meg is rendelhessem őket féláron.

A kosár tartalma: 

	A bűnös
	A csontok nem hazudnak
	Csont és bőr
	Csont és vér
	Bőr
	Hitetlen

Be kell vallanom, van bennem egy apróbb félelem, hogy az egyik könyv már otthon csücsül a polcon, de az ilyen járulékos veszteséget később mindig átkönyvelem a szülinapi illetve karácsonyi ajándékok dobozba. Legnagyobb szerencsém, hogy a legjobb barátnőm szintén "függő", a tökéletes ajándék könyv minden mennyiségben, így mindig belefér 1-2 extra könyv a költségvetésbe.

Persze az is előfordult már, hogy azt hittem, hogy egy könyv már megvan, de csak azért, mert annyiszor szerettem volna már megvenni. 

A másik zsákmányt ugyan még márciusban rendeltem, de csak a héten sikerült kiszabadítani a Libriből:

	Éjsötét árnyék
	Éjsötét árnyék 2.

Még február elején néztem ki magamnak a Westendben a Libriben, amikor apukámnak mentem szülinapi ajándékot venni. Igazából a második kötet borítója fogott meg. Persze nem sikerült megjegyeznem sem az írót, sem a címet, így később több órát töltöttem a visszakeresésével a Libri honlapján. Március végén pedig jött az akciós hírlevél, így darabját 3.490 Ft helyett 990 Ft-ért sikerült beszerezni.

Szabadságon vagyok, pihenek, olvasok, blogokat nézegetek, akciós könyveket veszek. Ezek jellemezték a tegnapi napom, de ez a tevékenység együttes nálam sem mondható hétköznapinak. Viszont megmozdított bennem valamit.

Szeretem a hirtelen jött késztetést, ami arra ösztönöz, hogy alkossak valamit, amit élvezek, és mások hasznára is lehet. Összekötni a kellemest a hasznossal. Az olvasást az írással. Szívem szerint papírra vetnék mindent, nehogy elfelejtsem, hogyan is kell szépen, helyesen írni. Mert írni is szeretek, de olvasni jobban.

Szeretem a könyveket, szeretem őket olvasni, fogni, nézni, venni és rendezgetni. Sok könyvem van, talán túl sok is - nem tudnám megmondani, hogy pontosan mennyi, bár már dolgozom egy összesítésen, illetve a szelektáláson is. Minden vágyam egy könyvtárszoba egy karosszékkel, de egyelőre egy szép teljes falat beterítő könyvespolccal is beérném, hogy a könyvtáram nagy része ne dobozokban legyen kénytelen élni. Ezen is dolgozom már :)

Addig is, amíg elérem az álmaimat, kénytelenek leszünk beérni ezzel a virtuális könyvespolccal.